Hogy repül az idő... Majd négy hónapja, hogy nem írtam ide. Pedig nem volt eseménytelen az életem. Vagy igen?
Nem is tudom.
De tegnap ahogy vezettem, az egyik falun keresztül, át futott az úton előttem egy mókus.
Felszaladt a léckerítésen, és a tetején, úgy egy méter magasan megállt, és figyelt. Ez egy sarok ház kerítése volt, és a ház melletti utcából egy biciklis tolta kifelé a kétkerekűjét. Ő is látta a rohanó mókust. Olyan jó volt látni, hogy ettől neki is olyan széles vigyor volt az arcán, mint nekem. :D
Ahogy vezettem tovább, a szembe jövő autósok érdekesen néztek rám.... még jó, hogy nem volt arra rendőr, biztos megállított volna, hogy nem vagyok-e belőve, vagy valami. :D
Nem tudom más hogy van vele, de én, ha mókust látok, akkor mindig jó kedvem lesz. Olyan viccesen mozgó állatok :D.
