Cicák

 Ma érdekes élményem volt.

Persze, hogy a mérlegházi cicákkal. Először is, nagyon kiismertek már, és hagyják magukat. Most csak hogy szokjon engem, felvettem az ölembe a Kandúrt. Ott állt, és vizsgálódott, hogy most mi is van. Hamar rájött a dolog nyitjára, és leheveredett ( :) éljen )...

...

Meg vagyok lepődve!

Most este vártunk még két kamiont. Lassan besötétedett...

Félszemű ott feküdt az ablak alatti konvektor előtt, a széken.

Felemeltem, és a helyére ültem, őt pedig az ölembe fektettem. Nagyon el volt lustulva a melegtől, csak kinyújtózkodott, és elhelyezkedett. Elkezdtem simogatni, és ő meg dorombolt. Aztán megjöttek a kamionok. Felpezsdültek a cicák is a mozgolódástól. A Félszemű annyira, hogy véletlenül láb alá került. Bosszúból a munkatársam cipőjét meg is körmözte... :)

Szóval a munkatársam rálépett szegény Félszemű lábára pont akkor, amikor a kamionos alá akarta írni a mérlegjegyet... Gondolhatjátok, hogy megijedt szegény... még a szívéhez is kapott... :)

Amikor ment ki, akkor lehajolt, és megvakargatta a cica nyakát, ő meg hagyta! :)

Amikor a másodikkal is végeztünk, és mind a ketten bejöttek, akkorra már a Kandúr is elő jött, és ott üldögélt a küszöbön. Na amíg a második kamionos papírjait rendezte, addig az első, aki korábban frászt kapott, megfogta a Kandúrt, és alaposan megsimogatta :).

Szóval meg vagyok lepődve!